Harry Styles
Egyszerűen csak a száma kell.Odamegyek hozzá és elkérem a számát.Csak a számát.Hajtogattam magamban miközben egyre közelebb értem a beszélgető társasághoz.Egy pillanatra felnéztem a lányra akinek a telefonszámát kellett megszereznem.Összehúztam a szemöldököm.Megéri ez egyáltalán?Megálltam.Egy pár méterre voltam tőlük.Szerencsére ő és a barátja pont háttal álltak nekem.Felmértem a termetes fiút aki mellette állt.Végig simítottam azt arcomat.Nem lenne jó egy monoklival visszatántorogni a fiúkhoz..úgy ,hogy még a telefonszám sincs meg.Újra kétségbe estem.Nem értettem mi történik velem.Egyik pillanatról a másikra változott a véleményem.Mért vagyok ekkora barom.Semmi keresni valóm itt.Hirtelen rádöbbentem a valóra.Mit is képzeltem.Ő világosan a tudtomra adta azzal ,hogy nem táncolt velem azt ,hogy nem akar tőlem semmit.És ez valószínűleg így normális.Legszívesebben arcon csaptam volna magam.Hátat fordítottam így pont szembe kerültem a fiúkkal akik a pultnál csábítottak.Veszett ügy az egész.Nem mentem vissza hozzájuk.Inkább kimentem az erkélyre ahol végre újra friss levegőt kaptam.A hajamat megfújta a szél és a blézerem alá is beszökött így kirázott a hideg.A korlátra könyököltem.Idegesen túrtam a hajamba majd felsóhajtottam.Összevont szemöldökkel hajtottam le a fejem.Egyszerűen nem értem mi történik velem.A fejemben az tombol ,hogy nem szabad odamennem ,hozzá és igazából nem is akarok.De egy részem azért üvöltözik ,hogy a lány akár egy percig is rám figyeljen.Kegyetlenül érdekelt a neve.Sok mindent elképzeltem,de egyik név sem illett hozzá.Végig futott az agyamon az összes szerény név,de valahogy egyiket sem tudtam párosítani vele.Idegesen sóhajtottam .Felemeltem a fejem és a csillogó égre néztem.Megráztam a fejem majd mosolyogni kezdtem.Nem szereztem meg a számát..na és? Buktam egy fogadást..na és? Annyi lány van még itt .Majd kiengesztelem valamelyikkel magam.Kaján vigyor futott végig az arcomon mikor arra a lányra gondoltam aki táncolt nekem a parketten.Hogy is hívták?Gondolkozni kezdtem ,de ez a szőke hajú lány újra és újra a gondolataimba vágott habár még magamnak sem vallottam meg.
-Na mi van tesó?-üvöltött Stan ,hogy túlharsogja a zenét.Már eléggé részegen dőlt a vállamra.Mondjuk nála nehezen lehet megállapítani ,hogy mikor részeg és mikor van egyszerűen csak jó kedve.-Felültettek?-nevetett és ő is a korlátra hajolt.Lesütöttem a szememet ,de még mosolyogtam.Valamiért rossz kedvem lett ettől az egésztől.Már nem volt olyan buli hangulatom mint amikor elindultunk Jake bérelt lakásától.Valami egyfolytában közbe zavart a boldogságomnak.Mivel én nem szólaltam meg ő kicsit komolyabbra váltott.Hihetetlen ,hogy mennyire meg tudja játszani magát.-Minden oké?-kérdezte bizalmasan.
-Ja.-mosolyogtam és felé néztem. Kék szemeiben csillogtak a bentről kiszűrődő parti fényei.
-Persze.-nevetett kínosan.-látszik rajtad ,hogy minden rendben.-a fejét az ég felé emelte.Néha elgondolkodom rajta ,hogy milyen érzés lehet Stan Wisley-nek lenni. Olyan felemelő és szabad lehet mint amilyen kívülről látszik?
-Nem lett meg a száma.-hajtottam le a fejem és az utcán sétálgató embereket kezdtem el nézni.
-Te mióta lettél ilyen puha pöcs?-nevetett én pedig bele ütöttem a vállába.Habár igaza volt. Hülyének éreztem magam emiatt az egész helyzet miatt.Vagy csak a lány.... -Figyelj.Simán meg tudnád szerezni a csaj számát.Tudom ,hogy nem tetszik a csaj ,de ha nem akarsz fizetni akkor muszáj lesz.-mosolygott rám és hátat fordított a korlátnak így megtámaszkodva rajta. Zavartan fürkésztem a járdát.Azt kívántam ,hogy legyen valaki az utcán akire végre ránézhetek.Aki végre eltereli a gondolataimat.-Azért annyira nem csúnya a csaj.-nevetett úgy amitől ha nem ilyen helyzetben lettünk volna akkor a csajok már a karjaiban hevernének. Valahogy megzavart ez a téma.Még sosem volt olyan lány aki ennyire megzavart volna. Stan észrevételét gyorsan átgondoltam."Azért annyira nem csúnya a csaj."-újra és újra csengett a fejemben hangja.Nem tudtam eldönteni ,hogy milyen érzést vált ki belőlem ez a lány.-Mondjuk végül is. Nekem tökéletesen mindegy. Remélem nem lesz meg a száma.-mondta gúnyosan én pedig a karjába ütöttem amitől felnevetett. Én is kacagtam egyet ,de aztán újra beállt a komolyságom.-Tartalékolj a pénzecskédből ,mert még kifosztunk az este végére.-mondta és hangját már egyre távolabbinak hallottam.Végül el is tűnt a zene hangos dübögése mellett.
Megembereltem magam. Felegyenesedtem és hátat fordítottam az utcának.Nem hagyom ,hogy igaza legyen Stannek. Az este végére a kezemben fog pihenni a száma.Hunyorítottam és körülnéztem a tömegen. Semmi jó csaj nem jött velem szembe.Sőt.Nem is láttam egyet se.Akivel legalább egy kicsit eltereltem volna a figyelmem,de nem volt EGY SEM. Na jó.Nem voltak csúnyák,de egyik se volt olyan szép ,hogy felkeltették volna a figyelmem. Sóhajtottam egyet majd elindultam vissza a terembe.Most már fő célnak kitűztem azt a lányt.Legalábbis a számát.Mivel nekem csak a száma kell.-ismételgettem magamban,de nem voltam biztos magamban.
Átvergődtem a tömegen és abba az irányba mentem ahol utoljára láttam őket. Szerencsémre..nem voltak ott.Megtöröltem az arcom és körbe forogtam ,hogy észre vegyem szőke haját,de sehol nem láttam.Beszívtam az ajkaimat és megcéloztam a pultot ahol Jake dülöngélt kissé részegen.
-Hé!Nem láttad a csajt?-kérdeztem idegesen és még mindig kutattam a szememmel.
-Hogy kit?-nevetett.Szemébe néztem.Már semmi esély rá ,hogy tőle akármit is megtudjak.Egy "chh" hangot kiadva fordultam vissza az erkélyre.Gondolkozni kezdtem újból ,hogy merre lehet..vagy lehetnek.Akkor is ha van barátja meg kell szereznem a számát.Nem érdekel,ha a srác megver.Kell a száma! Szokás szerint áthajoltam a korláton és lenéztem a járdára. Unott fejjel néztem végig az összes emberen aki épp akkor jött ki az épületből.Az óra alig ütötte meg az éjfélt.Már haza menne ez a sok ember?Megráztam a fejem és továbbra is csak figyeltem őket.Amikor megláttam őt.
Tátva maradt a szám.Hirtelen azt sem tudtam mit csináljak.Én fent voltam az ötödiken ő pedig kint volt az utcán.Biztos voltam benne ,hogy ő az és mivel pont az utcai lámpa alatt álltak csak még felismerhetőbb volt.Erősen megmarkoltam a korlátot.Nem tudtam mit csináljak.Mit kéne csinálnom?Hogy jussak le?Egyre inkább felcsigázott ,hogy ő ott van lent én pedig itt fent.Körül néztem.Hirtelen nem jutott más gyorsabb út mint hátul a vészkijárat.A tűz lépcső.Ellöktem magamtól a korlátot és rohanni kezdtem át a táncoló embereken.Persze sokszor kellett bocsánatot kérnem és jó páran fel is tartottak,de én csak a vészkijáratot tartottam a szemem előtt.Mikor végre az ajtóhoz értem nagy erővel löktem be .A hideg megcsapott.Most az épület hátuljában voltam és valami kis folyosóra tévedtem,ami elvezetett volna a főépület lépcsőjéig ami egyenesen az épület ajtajához vezetett volna,de én a gyorsabbik lépcsőt választottam.Kinyitottam az ablakot.Nem egyszer jártam már ebben az épületben.Már kívülről fújtam minden zegét-zugát .Nem volt meglepetés a tűz lépcső ami most pirosló árnyalatával megnyugvást adott számomra.Tudtam ,hogy így sokkal gyorsabban lejutok,mintha egészen elfutok a folyosó végére és lemegyek azon a rohadt hosszú lépcsőn ahol ki tudja kibe botlok bele.Inkább kiléptem a vas szerkezetre .
Kint egy kis beszélgetés zaja hallatszott na meg a cipőm ahogy minden egyes lépcsőfokon koppan egyet.Számoltam a lépcsőfordulókat amik hihetetlenül gyorsan következtek egymás után hisz szinte hármassával ugráltam át a lépcsőfokokon.Végül már majdnem az utolsó szintre értem mikor megláttam ,hogy a szokásos létra ami máskor egészen a földig ért most fel van csatolva és alig ereszkedik lejjebb az utolsó szintnél.Nyögtem egyet majd belerúgtam a létrába ami ettől hirtelen leeset.A csat amivel oda volt rögzítve a földre esett.Meglepődtem még magam is az erőmön,de nem volt időm.Lemásztam a létrán majd a földre ugorva vettem fel az irányt az utca felé,hisz épp az épület mögötti sikátorba érkeztem.Gyors léptekkel elfutottam a ház mellet majd mikor kezdtem meglátni a lámpa fényét belassítottam.Meghallottam a beszélgető emberek nevetését.A szívem pörgött az adrenalintól amit az előbb szereztem.Megálltam az épület szélén és ott vártam egy picit.Ő még mindig ott állt a magas fiú mellett aki gyengéden karolta át.Mért csinálom ezt? Mért teszek meg mindent egy rohadt telefonszámért?
Taylor H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése