6.Rész - Az új lány

Harry Styles

      Átfordultam a másik oldalamra ,de ott viszont besütött a nap és szinte kiégette a szemem.A fejemre húztam a takarómat amit eddig magam alá gyűrtem.Utáltam így kelni.Ilyenkor már nem tudok visszaaludni.Felsóhajtottam majd pár érdekes mozdulattal az ágy széléhez kúsztam ,hogy a lábamat lelógassam.Megtöröltem az arcomat és megráztam a hajam.Szívesen hátradőltem volna még egyszer és még pihentem volna ,de az éjjeli szekrényemen lévő telefonom megcsörrent. Kapásból a fülemhez emeltem anélkül ,hogy megnéztem volna a kijelzőt.
     -Háló?-szóltam bele kicsit mélyebb hangon mint a szokásos lett volna. Sajnos belőlem ezt hozza ki a reggel.
-Jó reggelt.-mondta kissé mogorván a telefon másik oldaláról.-Jó lenne ha kinyitnád azt a rohadt ajtót.-felvontam az egyik szemöldököm.Eltoltam a fülemtől a mobilom és megnéztem ,hogy kivel is beszélek. Jake neve majd kiszúrta a szemem.Felkeltem az ágyamból és a szobám ajtajához csoszogtam.A nappalin keresztül lassú léptekkel odaballagtam a bejárati ajtóhoz .Nekidőltem az ajtó melletti falnak majd kinyitottam a zárat .
-Végre.-mondta nyűgösen Jake és bejöttek Stannel együtt.
-Hello.-mosolygott a szőkés barna hajú akinek még nem kopott le a szeméről a fáradtság.Viszont a másik mintha csak az előző nap nem is bulizott volna,teljesen fitt volt.
-Mit kerestek itt?-kérdeztem és becsuktam utánuk az ajtót. Jake levette a szemüvegét és széttárt karokkal nézett rám mintha csak tőlem várná a választ.Pislogtam egyet majd újra megtöröltem az arcom.
-Öcsém.Délután kettő van. Szedd össze magad.-mondta és a kanapém szélére ült.
-Bocs.Nekem még reggel van.-mondtam álmosan és a mellettem álló srác vállára tettem a fejem.
-Jaaaj. A kis Harold még álmos.-mondta babusgatva Stan és kicsit megcsapkodta az arcomat.Elütöttem a kezét az arcomtól majd próbáltam emberi alakot ölteni.
-Szóval mi van?
-Ősz.Az van.
       Nem hittem volna ,hogy a srácok már ilyen korán kezdik a beilleszkedést az őszbe.Mindig is én voltam az aki a leghamarabb munkát keresett .Én voltam az aki először lépett.De most megelőztek.Gyorsan rám parancsoltak ,hogy öltözzek fel és ne csak félmeztelenül sétálgassak a házban.Nem sok kedvem volt ilyen korán elindulni otthonról ,de igazuk volt. Tényleg be kéne jelentkezni James-nél.
       Azt hittem melegebb van kint.Így csak egy rövid nadrágot és egy fehér pólót vettem fel.Úgy tűnik tévedtem.Ahogy kiléptünk a házból megcsapott a hideg. Stan is rövidnadrágban volt ,de rajta legalább volt egy pulcsi. Jake viszont szokás szerint elegáns cuccban volt így ő egyáltalán nem fázott.
-Fuuh.-mondtam mikor kirázott a hideg.-Szóval akkor ti is jöttök dolgozni  James-hez?-kérdeztem rájuk pillantva.
-Dehogy megyek abba a kócerájba.-nyögte a legalacsonyabb.-Eszem ágában sincs oda menni.
-Akkor minek akartatok most menni?-néztem körbe majd lekocogtam a lépcsőn a járdára.
-Hát...-simította végig a tarkóját Stan.-Igazából csak a Starbucksba akartunk menni és mivel az közel van Jameshez...tudod kellemest a hasznossal.-mosolygott.Zsebre tettem a kezem . Ezért...muszáj volt kirángatniuk. Hogy ők milyen figyelmesek.
-Várj...azt mondtad a Starbucksba mentek?-kérdeztem meglepődve és ettől mind a két srácnak kacér vigyor csúszott az arcára. Valószínűleg nekik is mint nekem ugyanaz a lány jutott az eszükbe.Szőkés barna hosszú haj, aranyos mosoly és vékony hang.
       Mary-t a nyáron ismertem meg. Még júliusban mikor James-nél dolgoztam. Gyakran jártam át a Starbucksba. Elég sokat beszélgettünk és ... eléggé megkedveltem. Persze ezt a fiúk is nagyon jól tudták ezért ha csak tudtunk mindig odamentünk. Sokszor próbálkoztam már nála. Kétszer randin is voltunk. Megvolt az első csókunk is,de aztán hirtelen eltűnt.Legalábbis augusztusban már nem láttam őt.
        Mikor a lányra gondoltam nagyobb lendülettel igyekeztem bevenni a kanyart.
-Hova sietsz,Styles?-nevetett az egyik igen kedves barátom.Csak megforgattam a szemeimet.Nagyon jól tudják ,hogy mennyire szeretnék találkozni vele.
-Bele húzhatnátok.-mondtam komolyan és csak a tartottam magam előtt az irányt.
-Hiába! Először elintézzük a munkádat.-szólt utánam Jake. Felvontam a szemöldököm és meglepődve néztem vissza rájuk.
-Mért lett ilyen fontos hirtelen a munkám?-értetlenkedtem mire mind a kettőnek kacér vigyor kerekedett az arcára.
-Jó lenne ha lenne pénzed mire kifosztunk.-nevetett a magasabbik.
-Mi?-összevontam a szemöldököm és megálltam előttük.Ők elégedetten kikerültek engem és csak haladtak tovább.
-Tudod.Nem felejtettük el ezt a csajos dolgot.-intett Jake. -Attól mert húzod az időpontot még nem fogod megszerezni a csaj számát.-megdöbbentem.Teljesen kiment a fejemből az a szám.
      Hirtelen Mary arcképét felváltotta Alli fehér -szinte sápadt- arca és hosszú szőke haja.Az ajkaim elváltak az emlékképektől amik tegnapról ugrottak be. Azok a félénk mozdulatok,az a magassarkú,az a vékony mégis bájos nevetés.Nyeltem egyet.
-Jössz már?-megráztam a fejem és a fiúk után eredtem.Észre sem vettem ,hogy még mindig dermedten álltam a járda közepén. Épp ,hogy utolértem őket ,már kérdezősködni kezdtek.
-Egyáltalán kiderítetted a nevét?-kérdezte hanyagul a kisebbik.
-Alli.-mosolyogtam,mire Stan hátranézett rám. Kék szemei égették az arcomat.Alaposan végig nézett rajtam majd kicsit furcsán visszafordult.Megrázta a fejét majd újra normálisan kezdte nézni az utat. A földre tekintettem. Mért mosolyodtam el? Tegnap már letisztáztam magamba. Nekem nem jönnek be az ilyen típusú  lányok mint Alli. Ők túlságosan komolyak és határozottak.Nincs bennük az a kacérság amit én  igazán szeretek a lányokban.
-Szóval Alli.-elemezte a nevét a szőkés barna hajú,aki már az előbb is olyan furcsán nézett rám emiatt.
-Elég béna név.-mondta gúnyosan Jake és zsebre tette a kezét miközben megálltunk a pirosnál.Hirtelen majdnem mondtam valami csúnyát a mondatára.Még én is meglepődtem mennyire kiálltam volna emellett a név mellett.-Lényeg az ,hogy még mindig nincs meg a száma.
-Meg lesz!-mondtam határozottan és már kissé idegesen ,hogy senki nem hisz nekem.
      Befordultunk a már jól ismert utcán .Elmosolyodtam mikor megláttam a Starbucks hatalmas tábláját.
-Hóhó,Rómeó!-állított meg Stan és a karomnál fogva áthúzott az út másik oldalára,mivel szinte majdnem szembe volt James üzlete Mary munkahelyével.Vágyakozó szemekkel pillantottam be az ablakain.Persze alig láttam valamit.Reménykedtem benne ,hogy most újra láthatom Maryt ,de az agyam másik felében még mindig Allin rágódtam. Annyira gondolkodtam ,hogy észre sem vettem mikor a srácok belöktem az üzletbe maguk előtt.Ők már rutinosan köszöntek én viszont még kicsit megvoltam illetődve a gyors helyváltoztatás miatt.
-Hello James.-mondtam végül és zsebre tettem a kezem.
      A pult mögül egy ötvenes férfi emelkedett fel és megigazította szemüvegét.
-Nocsak nem tán visszajött a kis göndör.-nevetett.
-Azért már nem vagyok olyan kis göndör.-nevettem én is és elsétáltam a sorok között.Végig néztem a lemezeken amik precízen sorba voltak rakva.Talán másfél hónapja járhattam itt utoljára.Pár ember volt csak a boltban rajtunk kívül ,de ők se nagyon törődtek velünk.
-Munka kéne?-mosolygott James és a pultnak támaszkodott.
-Ha lehet.-megvillogtattam felé a fogaimat majd az egyik lemezt levettem a polcról.Elég régi volt ,de tetszett a borítója.Az egész fekete volt viszont a betűk a szivárvány színeiben pompázva adták ki a zenekar címét : Black bird. Nyögtem egyet majd mosolyogva visszaraktam a helyére.Még néztem egy ideig majd újra a férfi felé fordultam.
-Téged mindig szívesen várlak,fiam.-nem voltunk rokonok,de szinte már a fiaként kezelt. Már ez volt a normális. -Akkor kezdesz amikor neked jó.-mosolygott rám majd előhúzott a pult alól egy kulcstartót melyen maga a kulcs és egy pengető volt.
-Rendben.-vettem el tőle a kulcsot majd a fiúkra néztem akik az egyik sarokban épp a gitárokat nézegették. Elnevettem magam mikor megláttam ,hogy Stan megpróbálja elvenni az egyiket a helyéről.Azt nem tudta ,hogy az volt az egyetlen gitár a boltban ami teljesen le volt rögzítve.Az volt az egyetlen ami csak díszként volt ott.Vagy inkább emlékként.-Akkor valamelyik nap bejövök.-mosolyogtam vissza Jamesre.Ő biccentett egyet és a srácokra nézett.
-Fiúk,Menjünk!-szóltam nekik és egyből felém fordultak.Bólintottak mintha nem is csináltak volna semmit.Kezüket hátradugták jelezve ,hogy ők nem nyúltak semmihez.Elindultam a sorok között egészen hozzájuk.Intettünk még egyet Jamesnek az ajtóban majd kimentünk.
      Ahogy újra friss levegőre értünk, a kezemben lévő kulcsot a hátsó zsebembe raktam.Visszatekintettem még egyszer a bolt hatalmas táblájára."Music inn".Szerettem itt dolgozni.Közel áll a szívemhez a zene így ez csak még jobb munka nekem.A barátaim észrevétlenül elosontak mellettem és elindultak az út másik oldalára.Majd én is kocogtam utánuk.Ahogy egyre közelebb értünk a járdához egyre jobban dobogott a szívem. Egyre élesebben láttam magam előtt Maryt. Kíváncsi voltam ,hogy még mindig emlékszik-e az "együtt töltött perceinkre". Jake előre ment és kinyitotta előttünk az ajtót,mint egy igazi udvarias férfi.Miután beléptünk Stan egyből szólongatni kezdett egy nevet
-Poppy!-mondta nevetve és  egyből a pulthoz csücsült.Elmosolyodva ültem le mellé a kényelmes bárszékekre  majd követett minket a legkisebb srác is. Az egyik ajtó mögül egy húszas éveiben járó lány lépett ki majd meglepődve nézett végig rajtunk.
-Srácok!-mosolygott és egyből kijött a pult mögül ,hogy megöleljen minket.-Mi újság veletek?-mosolygott legfőképp rám.
-Semmi újdonság.-válaszolt Jake. Szememet végig futtattam a vendégeken akik nagyban iszogatták italaikat.Ám az akit én kerestem sehol nem volt.Összevontam a szemöldököm majd visszafordultam a pult felé,ahova Poppy már hatalmas mosollyal ment vissza. Eltűrte az arcából vörös tincseit majd rám mosolygott.
-Hogy-hogy bejöttetek?-mivel a másik két srác elvolt magába így legfőképp hozzám szólt.
-Tudod ,munka.-ujjammal a szemben lévő boltra böktem.
-Áh.-mondta meglepődve.-Értem. És .. szeretnétek valamit inni?-kérdezte most már mindannyiunktól.
-Hmmm.-gondolkodott mind a két srác és a pult mögötti falra kirakott árlistát kezdték nézni.Közben én nagyban szemeztek Poppyval aki pontosan tudta ,hogy mi a bajom.
       -Nézelődjetek csak.-mosolygott a vörös hajú lány majd rám pillantott.Fejével oldalra biccentett.Vettem a lapot.Leszálltam a székről majd egészen a falhoz mentünk ,hogy tudjunk beszélni.Alig értünk oda én már letámadtam.
-H-hol van Mary?-kérdeztem meglepődve és újra végig néztem a vendégeskedő embereken.
-Felváltja valami új lány.-mondta kicsit sajnálkozva .-Augusztusban valamiért kilépett.-Felnyögtem és hátrahajtottam a fejem.-Tényleg sajnálom.-kezével végig simította a karomat.
-Mindegy.-mondtam és az ajtó felé néztem.Összevontam a szemöldököm.Tényleg nagyon rákészültem már erre a találkozásra és most kiderül ,hogy nem is dolgozik már itt.Rosszul esik amikor valamit eltervezel és nem úgy történik.
-De azért bejöttök majd ,ugye?-kérdezte egy félénk mosollyal az arcán.
-Oh,persze.-mosolyogtam rá biztatásként ,majd megöleltem az apró lányt.-Sőt.Mostanság még gyakrabban fogok jönni,ha már ilyen huzamosabb ideig fogok ott dolgozni .-mosolyogtam mikor elengedtem őt.
-Na az szuper.-mosolygott ő is.-Akkor most már végleges?-kérdezte.
-Hát James belement ,hogy ott dolgozzak.Legalábbis nem volt ellenvetése.
-Remek.
      Egy ideig elbeszélgettünk ott a falnál mikor a az ajtó kinyílt és mind a ketten odakaptuk a fejüket.
-Oh.-mosolygott Poppy.-Bocsi Harry,de be kell mutatnom az új lánynak ezt a helyet.-vörös haja csapódott ahogy elindult a lány felé.Én csak döbbenten néztem a törékeny testét,ahogy megijed még attól is ,hogy régi jó barátom odaér mellé.Egy hatalmas mosoly kerekedik az arcára miközben bemutatkozik Poppynak. Ledermedve álltam ott a falnál és csak néztem őt.
-Alli Jackson.-mutatkozik be.
-Szóval Alli.-mosolygott a már rutinos pincér lány.-Örülök ,hogy itt fogsz dolgozni.

                                                                                                                                       Taylor H.