34. Rész - Nem vagyok neked való

Opened doors

Harry Styles

        Alig fogom fel ,hogy Alli belement a kis játékomba amiről egyértelműen hittem ,hogy vissza fog utasítani . A szőke hajú lány megfogja a kezem és kicsit megrántja jelezve ,hogy kövessem. A fürdőszobám ajtaját egy gyors mozdulattal nyitja ki majd folytatja tovább az útját.
-Most komolyan? - arcomra hatalmas mosoly terül miközben látom ,hogy Alli megáll a tükörrel szemben és hátracsapja aranyló haját.
- Szoktam én viccelni?-kuncog felém ,de még mindig csak a tükörből pislog rám.
-Most ,hogy így mondod.-megsimítom az arcom és gondolkodást színlelve nézek fel a plafonra.
-Ó , te hülye. -  nevetve felém fordul és megcsap a pulóverének hosszú ujjával. Hangos kacagása beleég a fülembe .
-Na ,szedjük csak le rólad ezt a nagy göncöt. - elkapom a pulóverének az ujját és magamhoz húzom. Csábító zöld szemei rám pislognak miközben lassan lehúzom róla a "védőpajzsát". Elképedve nézek végig alacsony kis testén miközben ő beakasztja a karjait a még fent maradt pólóba és azt is lerántja magáról . Melltartóban és farmer nadrágban áll előttem. Kezét csípőjére teszi majd az ajkába harapva végig mér. Meglepődök ,hogy ezt pont Ő csinálja ,hisz ezt nekem kéne. Iszonyatosan jól néz ki. Elbambulok az alakján és rájövök ,hogy ha nem lehet az enyém akkor én abba belehalnék.
-Harry!-ránt vissza jelenbe barátnőm. Megrázom a fejem és érdeklődő fejjel pillantok rá. Elneveti magát majd mutató ujjával fel le mutat rajtam. Másik kezét beleakasztja a pólómba és felfelé ráncigálja.-Most te jössz.- huncut arca megnevettet és egyben ösztönöz ,hogy én is vetkőzni kezdjek. Egy egyszerű mozdulattal lerántom magamról a pólót és a földre dobom azt. Alli néz egy pillanatig. Teljesen elképedve figyeli a felsőtestemet majd magára néz. Sóhajt egyet és lesütött szemekkel elfordítja a fejét. Karjával védelmezően öleli át magát.
-Mi a baj?-lepődök meg. Közelebb lépek egy lépést ,de ő hátrál egyet.-Alli.-szólítom meg halkan mire felém pillant. Újra végig néz rajtam ,de arca még komorabb lesz. Megelégelem ezt a viselkedést és sarokba szorítva a falnak nyomom,de karjaimmal védem őt , így a háta nem érintkezik a hideg csempével .
-Nem vagyok hozzád való.-suttogja.
-Tessék ? - nevetek fel halkan ,de Alli reakcióját látva rájövök ,hogy komolyan gondolta.-Mi a francról beszélsz?-meglepődve nézem egy ideig várva ,hogy rám nézzen,de fejét oldalra fordítva ellenkezik ezzel a lépéssel.
-Csak nézz rám. Nem illek hozzád. Alacsony , vékonyka , semmi hús , ráadásul egyáltalán nem olyan vagyok mint az eddigi "barátnőid".
-Ezt...meg honnan veszed?-kicsit eltávolodok tőle. Most végre rám néz. Csillogó szemei nem sok jót sejtetnek.
-Ugyan. Aznap mikor megismerkedtünk láttam ám azt a lányt. - vágta hozzám a tényeket. - és sajnos többször is volt hozzá szerencsém szóval ez egyértelmű ,hogy nem én vagyok az eseted. Sem alkatilag ,sem lelkileg.-nyelek egyet ,mikor lehajtja a fejét.-csúnya vagyok.
-Alli.-az állánál fogva felemelem a kezét.-Te vagy a leggyönyörűbb lány akivel eddig dolgom volt.-suttogok miközben próbálok valami életet lehelni az előttem álló lányba. Igazából igazat mondott. Tényleg nem ő az esetem. De valami teljesen ellenállhatatlanná teszi számomra.
-Komolyan mondod?-kérdezi még mindig lehajtott fejjel.
-Teljesen.-mosolygok rá. A nyakába bújok ,hogy egy csókot adjak rá. Megremegek a bőre érintésétől és érzem ,hogy ő is egy kicsit "megszédült" . Alli önkénytelenül is a falnak dől. Nem szól semmit ,bár tudom ,hogy fázik. Ujjaimmal a nadrágjának gombját próbálom kigombolni miközben még mindig csókolom őt. Lassan áttérek a keresztcsontjára. Alli felnyögve borítja a fejét a vállamra. Mikor végre kigombolom a nadrágját ő megpróbál kibújni belőle.
-Harry.-szólít meg kicsit más hangnemben mint ahogy előtt beszéltünk.-Isteni az illatod
-Tudom.-nevetek fel majd besegítek a ruha leráncigálásában.
-Nem . Most komolyan....olyan friss Harry illat.-kicsit ellöki magát tőlem ,hogy a szemembe tudjon nézni. Próbálom levakarni az arcomról a kacér mosolyomat. Alli egyből rájön a titkomra. Hátradönti a fejét és elneveti magát.-Jól gondolom ,hogy te már lezuhanyoztál?
-Lebuktam.-nevetek,de nem tágítok az eredeti célomtól.
-Akkor neked már nem is kell fürdés.-vonja fel az egyik szemöldökét és kacérul mosolyog rám.
-Tessék?-lepődök meg. Már teljesen elkönyveltem magamban a sikert és nem gondoltam volna ,hogy pont a célban fog engem visszautasítani.
-Majd következőre ,édesem. - egy puszit nyom az arcomra és megindít az ajtó felé.
-Most komolyan nem maradhatok?-nyűglődök. Alli elneveti magát és kinyitja előttem az ajtót.-De nem úszod meg ha kijössz.-mutatok felé miközben ő csukja be az ajtót.
-Majd meglátjuk.


         Bekopogok az ajtón. Egy ideig tétován várakozok ,majd mikor meghallom a kulcsszót már azonnal nyitom az ajtót.
-Szia.-köszönök bár ma már ezredszer találkozunk.
-Szia.-kuncog.-Mit szeretnél?-hason fekszik az ágyán és olvas, így én is odahasalok mellé. A fényes lepedő suhogni kezd mikor befekszek . Nyögök egyet majd belekezdek mondandómba.
-Hallottam ,hogy beszélgettél Allivel.- magam elé bambulok ,de látom a szemem sarkából ,hogy a teljes figyelmét rám szegezi.-Mit mondtál neki?
-Hát...-túr a hajába.Kicsit megijedek mikor elgondolkozik mit is kéne mondania . - Majdnem kicsúszott a számon olyan ami nem kellett volna. Szerintem egy kicsit utaltam is rá.-simítja meg az arcát.
-De nem kíváncsiskodott vagy ilyesmi?- kérdezem ugyanolyan izgatottan mint amikor megtudtam ,hogy beszélgettek.
-Nekem nem tűnt kíváncsinak.-gondolkozik el. Felsóhajtok a fejemet pedig az ágyára hajtom. Karjaimat előre kinyújtom így félig meddig lelógok az ágyról.
-Nem bírom ezt a titkolózást.
-Amúgy nem is értem ,hogy miért nem mondod el neki. - fordul felém. - megérdemelné ,hogy tudja az igazat és szerintem megértené.
-És ha azt gondolja majd rólam ,hogy valami pszichopata vagyok? vagy..mit tudom én... lehet ,hogy azt hiszi majd ,hogy egy rossz ember vagyok akitől félnie kell.
-Ha igazán szeret akkor nem fogja.-pár tincset elhajt az arcából és álmosan pislog rám.
-De azt sem akarom ,hogy megijedjen és elmenjen.Mert akkor tényleg nagy gáz lenne. Akkor már Apa sem tudná megvédeni.
-Nem hinném ,hogy Apa nagyon töri magát ,hogy megvédje őt. - kuncog halkan bár ez a téma egyáltalán nem vicces.
-De mégiscsak nagyobb biztonságban van itt. Apával senki nem mer packázni így legalább tudom ,hogy az ő közelébe sem férkőzhetnek.
-Harry.-sóhajt fel Gemma.- Egy idő után fel fog tűnni neki ,hogy ez nem csak egy kiruccanás ahol bemutatod a szüleidet.
-Tudom.-szemeimet lehunyom. Próbálom törni az agyam valami épeszű ötleten.-De...én nem tudom megvédeni. Titeket sem tudtalak...-a hangom kicsit elcsuklik. Nehéz beszélni arról az estéről. A nővérem kedveskedve simít végig a hátamon. Rám dől és mint a régi szép időkben csak feküdtünk. Nem kellett szóljunk egymáshoz mert tudtuk egymás gondolatait. Nem féltünk apától mert ott voltunk egymásnak. Tudtuk ,hogy egymás mellett biztonságban vagyunk. Gemma aznap ... mégsem volt abban.
-Az nem a te hibád volt.-suttogja a hátamba. Próbál megnyugtatni és ez valamilyen szinten tényleg beválik ,de még mindig ideges vagyok ez miatt az egész miatt. Túl sok dolog zajlik le egyszerre. Sóhajtok egyet majd a már fáradt testvéremre nézek.
-Jó éjt, Gemma.-óvatosan kimászok alóla és betakargatom habár nem ebben a pozícióban kéne feküdnie.
-Jó éjt, Harry.-köszön vissza. Halk léptekkel elsétálok az olvasó lámpájáig ,hogy leoltsam majd kisunnyogok az ajtón. Lent már teljesen sötét van így arra utalok ,hogy már alszanak a szüleim és most már Gemma is. Csak én leszek az aki álmatlanul fog éjszakázni. Teljesen összezavarodva. Jól jönne most egy tanács. Esetleg megkérdezni Stant ő mit tenne a helyemben ,de ő sincs itt. Habár tud a levélről és erről az egész helyzetről nem beszéltem vele még mióta itt vagyunk. Mintha csak félne ,hogy újra bajba keveredek.


        Épp benyitottam mikor szemben találtam magam Allivel egy rá hatalmas ingben. Meglepődve pislogott rám majd a rajta lévő anyagra. Mosolygok rá. Édesen zavarban van ,de ez az átmeneti érzés gyorsan elmúlik és elneveti magát.
-Nem tudtam ,hogy mikor jössz...ezért felvettem ez egyik ingedet.-a piros árnyalataiban kockázott ruhát végig simítja magán. Elégedett mosollyal nézek végig a barátnőmön. Kissé megfáradt pillantásokkal sorozom ami őt is mosolyra kényszeríti. Becsukom magam mögött az ajtót és belépek a szobámba.
-Hiányoztam?-kérdezem rekedt hangomon mikor közelebb érek hozzá és ő a nyakamba dobja a karjait.
-Igen.-válaszol csendesen és felnéz rám. Pillantásától felmereng bennem a kérdés ,hogy tényleg elmondjam-e a történteket. A szeretett lány játszadozni kezdett a hajammal közben valami dallamot dúdolt. Édes mosolygós arca a mellkasomat kémlelte.
-Elvagy?-kérdeztem nevetve.
-Ühüm.Nézegetem a tetkóidat.-harapott az ajkába.-Annyira menő és jól néznek ki az izmos testeden.
-Na jah.-nevettem erőltetetten. nem tudtam igazából másra gondolni csak arra ,hogy döntsek végre. Ha máskor nem akkor most!
-Baj van?-kérdezte. Ennyire átlátszó lennék vagy ennyire ismer? Megráztam a fejem . Belekapaszkodtam a lányba majd eldőltünk a puha ágyamon. Kellemesen felkacagott a tettemen és azon ,hogy ujjaimmal végig szántottam az oldalát. Mikor lenyugodott mosolyogva a szemembe nézett. Nem tudom tovább tartogatni....
-Alli.
-Igen?-mosolygott rám miközben ujjával gyerekként játszadozott a tetoválásaim körvonalával.
-Mondanom kell valamit.-elkaptam a kezét.Azt akartam ,hogy rám figyeltél. Összevonta a szemöldökét. Rájött ő is ,hogy ez egy komoly dolog lesz. Nagyot sóhajtottam.-Ma tudni akartad a titkomat . -megvártam míg valamit reagál - ez esetben bólintott - majd folytattam. - Nos. Nem azért jöttem ,hogy kölcsön kérjek.-lesütöttem a szemem.
-Erre eddig is rájöttem.-nevetett harsányan. Végig néztem édes arcán , majd közelebb húzódtam.
-Ígérd meg ,hogy azután miután elmesélem ugyanúgy szeretni fogsz.-kérleltem félénken . Szólásra nyitja a száját. Látszik rajta ,hogy másra gondolt mint amit kimondott.
-Ígérem.
-Kezdem az elején akkor.-szorítom össze az ajkaimat. Alli mosolyogva biccent egyet és bátorításként megfogja a kezem.-Szóval régen még cigizés közben...
-Te cigiztél?-lepődik meg.
-Igen,de ha félbeszakítasz minden egyes érdekes résznél még több ideig fog tartani.-nevetek halkan és egy puszit nyomok az orrára. Nem merem bevallani ,hogy néha még most is cigizek. ez jobb ha titok marad. A történet végére úgyis félni fog ettől.
-Rendben.-mosolyog félénken majd ösztönöz ,hogy folytassam
-Találkoztam egy sráccal. Tüzet kért. Aztán valahogy beszélgetésbe elegyedtünk. Kiderült ,hogy van valami bandája és azt mondta egyszer lenézhetnék. És én belementem.

Taylor H.