Harry Styles
 |
| Don't judge me |
-Alli ...-szólítom meg a lányt , aki hirtelen megáll és felém kapja a fejét. Szőke hajába belekap az éjszakai szél . Hideg van ,de úgy tűnik ő ezt nem észleli vagy nem mutatja ki felém. Megfogom a kezét és felemelem magamhoz. Nem nézek szemébe ,csak az összekulcsolt kezünket bámulom. Ő a hüvelykujjával végig simít a bőrömön ami jó érzéssel tölt el ,mégis azt hiszem egy kisebb kétséget ejt bennem. Ezt vajon csak azért csinálja ,hogy ne aggódjak? Egy halvány mosoly csúszik az ajkaira ami annyit sejtet magából ,hogy nem lesz semmi baj és ő mellettem áll. Torkomba gombóc szorul mikor újra eljutok arra a pontra ,hogy megkérdezzem újra komolyabban. Oldalra pillantok. Stan hátat fordít nekünk és elindul kicsit messzebb. Érzi ,hogy ebből nem egy egyszerű beszélgetés lesz . -Nem véletlenül hoztad el a bőröndöd ... egyértelmű ,hogy összecsomagoltál otthon. Csak azt nem értem , ha el akartál menni akkor mért jöttél utánam? ...-megálltam egy pillanatra és elgondolkoztam. Szemöldökömet összehúztam értetlenül ráztam meg a fejem.-Egyáltalán honnan tudtad ,hogy hol vagyok? -Alli meglepett szemekkel bámult rám ,majd elfordította a fejét . Stanre nézett mintha tőle várna megváltást ám ő felénk sem pillantott. Gondoltam ara ,hogy esetleg Stan árult el valamit a tervéből ,de nem hinném ,hogy beszéltek.
-Igazából-szemem felragyogott mikor ajkait szólásra nyitotta és meghallottam édes hangját amit annyira imádok és ami nélkül nem tudnék élni.- ebben a bőröndben nem az én cuccaim vannak.-egy tincset a füle mögé tűr ami még szégyenlősebbé teszi őt. Nem értem. Mégis ki más ruhája lenne benne? -Illetve nem csak az enyém.
-Tessék?-kérdezek vissza hisz nem igazán értem miről beszél .
-Harry...-ujjaival körözget a mellkasomon majd a szemembe néz. Pillantása kérlelő és teljesen azon van ,hogy belemenjek abba amit hamarosan -végre- elmond.-Menjünk haza.
Felriadok mikor Stan kicsit meglök . Megrázom a fejem. Egy pár fáradt és kicsit mogorva pillantást vet rám majd a kapura ami teljesen zárva. Kikapom a kulcsomat amit végre újra megkaparintottam Anya által majd kinyitom azt. A kapu kitárulkozik előttünk így megmutatva nekünk az udvart. A hátsó bejárat régen is alig volt használva nem ,hogy most. Rozsdás és alig akar becsukódni. Feltételezni merem ,hogy az elmúlt másfél évben senki nem használta addig a percig míg én ki nem szöktem az éjszakába. Becsukom magunk mögött a kaput majd visszafordulok a barátnőm felé aki tárt karokkal várja ,hogy újra ölelhessen. Mellé lépek és karjait a derekam köré csavarja.
-Hogy jutottál ki?-érdeklődök a dolog felől ami igazából tényleg érdekel,hisz nem tudom mégis ,hogy bírt itthonról úgy elszabadulni ,hogy senki nem vett észre. Halkan felnevet majd a vállamra hajtja a fejét miközben lassan sétálunk.
-Elcsentem a kocsi bejáró kulcsát. - kuncogok egyet miközben megsimítom az arcát. Dünnyög egyet a levegőbe . Végig néz a hatalmas házunkon. Elgondolkozik majd megszorítja a kezem. - Csak miattad.-egyenesen rám néz és próbál teljesen elkötelezettnek hatni. Biccentek . Nyelek egyet és próbálom állni a nézését amit egy idő után átvezetett Stanre. Kicsit előre sietett hozzá és kérdezősködni kezdett ezzel az egész mai nappal kapcsolatban , a bent történtek után és afelől ,hogy mégis ,hogy kerül ide. De Stan bőbeszédűségével ellentétben eléggé szűkszavúnak tűnt. Nem csodálom. Tudja mit ígértem.
Igazán félek a reggeltől. Még csak-csak rávettem Allit ,hogy maradjunk éjszakára hiszen mint elmondta ő már teljesen felkészült. Nem akar egy percet sem itt tölteni. Félelemben. Attól rettegve ,hogy miket titkolok még előle. De most hazafelé volt időm elmagyarázni a múltamat , amit azt hiszem ő ezek után megértett. Ám igaz az is ,hogy nem mindent mondtam el neki. Nem tudja mi történt odabent. Mit ígértem és miért. Nem tudom mi lesz reggel. Mit mondok majd neki ? Mit csinálok ha látja majd ,hogy én nem megyek vele. Ott állok előtte és bevallom ,hogy igazából itt maradok és Stannel megy? Bele sem merek gondolni ,hogy milyen arcot fog vágni. Könyörögni fog.....vagy talán mégsem. Ezek után kitudja ,hogy szeret-e még.
-De édes.-kizökkent a gondolkodásból Alli vékony hangja. Felkapom a fejem és egyből feléjük néznek. Ők is engem bámulnak. Stan mosolyogva csóválja a fejét és csak megy tovább míg a verandára nem ér. Ott megáll . Nem igazán látom jól már az alakját ,de azt hiszem oldalra néz . Oldalra húzom a szám. Tudom mire gondol. A romos ház még mindig szörnyen néz ki és ezt igazán sajnálom. Sajnálom őt és a helyzetet is. Zsebre teszi a kezét majd felénk fordul. Arcán egy halvány mosoly lapul. Nem olyan mint amilyen szokott lenni. Kicsit mintha kétségbe esett lenne . Ő sem biztos abban ,hogy jó ötlet az amit tettem. - Olyan édesen elbambultál.-lapul a mellkasomra a szőke hajú lány. Elmosolyodok majd egy puszit nyomok a feje búbjára. Ölelő karom alá vontam őt és elindultunk a verandára. Egyre közeledtünk a szőkés barna sráchoz aki szintén elgondolkozva állt.-Valami baj van?-kérdezte halkan és félénken mikor a ház ajtajánál álltunk.
-Semmi,drágám.-egy gyors csókot loptam a barátnőmtől akinek mosolyra görbült a szája ezek után. Örültem ,hogy felvidítottam ,mert azt hiszem nem lesz rá több lehetőségem.
Miután biztosítottam Stannek alvóhelyet visszacsoszogtam a szobámba ,ahol Alli már épp az ágyon feküdt szét terülve. Gondolom már fáradt . Álmosan hajtottam le a fejem majd odadőltem mellé. Karjaimat körülfontam a dereka körül és egészen a nyakába bújtam. Az álom már majdnem elnyomta a szememet mikor Alli megszólított.
-Nem alszol?-kérdezek vissza mire nem válaszol csak még jobban hozzám simult.
-Nem válaszoltál a kérdésemre.
-Melyikre?-kérdezem halkan miközben belepuszilok a hajába.
-Hogy mi volt odabent miután kihoztak . -megdermedek a szavai hallatán. Megfeszítem az állkapcsom és gondolkodóba esek . Igazán nem tudom mit kéne válaszolnom. Egy kicsit főlé hajolok ,hogy egy szenvedélyes csókot adjak az ajkaira majd álmos szemekkel pislogtunk egymásra.
-Fáradt vagyok. Jó éjszakát . - suttogtam a fülébe miközben szinte eggyé vált a testünk. Elmosolyodott . Ujjaival a hajamat kezdte babrálni . Egy ideig csak pásztáztak az arcomon a szemei majd megállapodtak az enyémen. Félénk mosolya elárulta ,hogy ő is eléggé fáradt és belemegy az alkuba.
-Jó éjszakát! - mondja majd oldalra fordítja a fejét ,hogy a kezeit a párnája alá tudja dugni. Én visszafeküdtem az előbbi helyzetembe és szorosan magamhoz húztam a lányt. A kis trikó ami rajta volt nem sokat melegített rajta így gondosan betakartam magunkat , mire Allinek egy kellemes hümmögés volt a válasza. Elmosolyodtam rajta majd behunytam a szemem és karjaimban a barátnőmmel az álom világomba csöppentem.
-Tessék? - nővérem ledöbbent arca megijesztett. Mosolygós ajkai hirtelen lebiggyedtek és tekintete félénk lett. Kezében a teával annyira esetlennek tűnt. Haja kontyba volt kötve és az én hatalmas pólóm amit még réges régen adtam neki,is lógott a vállán. Kivettem a kezéből a bögrét és leraktam az asztalra.
-Ígérd meg ,hogy nem haragszol rám.
-Én... én nem haragszok. Csak most kicsit megijedtem. - kétségbe esett tekintetét az ablakra emeli ahol az esőcseppek versenyezve szaladnak összevissza míg egy nagyobb esőcseppbe nem futnak.
-Ne félj. Csak a ti javatokat akarom. - suttogni kezdek miközben meghallom ,hogy a nappaliban valaki mozgolódik. Gemma a konyha pultnak dől.
-Tudom. - hajtja le a fejét ,majd mintha valami jó ötlet pattanna ki a fejéből felkapja azt. - Apa nem tudna segíteni?
-Nem keverem bele még Apát is. Így a legjobb. Haza megy Alli , ti élitek a megszokott életeteket én meg ... visszaállok. - nyögök miközben Jason gúnyos arcára gondolok. Nagyképű arca akkor még jobban büszkélkedett,hisz ő nyert . Elérte amit akart. Nem akarom ,hogy Allinek baja essen. Így könnyen rá tudott venni ,hogy újra csatlakozzak hozzájuk. Nagyot sóhajt a barna hajú lány majd a mellkasomnak csapódik. Zaklatott lélegzetvétele arra utal ,hogy hamarosan sírni kezd ,de megerőlteti magát majd megrázza a fejét.
-Nem kell ezt tedd!
-Dehogyis nem. - erőszakolom ki magamból a szavakat , amikkel úgy tűnik csak még jobban megrémisztettem őt. - Minden rendben lesz! - Tenyerem közé veszem az arcát és egy puszit adok a homlokára , mikor a konyha ajtó kinyílik .
Kínosan állok közöttük miközben mind a ketten teáznak. Egyik sem szól a másikhoz ami még jobban rontja a helyzetet. Stan a pultnak dőlve kortyol egy újabbat az égetően forró teába amit lassan teljesen megiszik , hisz minél jobban próbálja kerülni a párbeszédet a nővéremmel .
- Örülsz ,hogy látod Stant?-kérdezem végül a lányt aki teljesen elvörösödik és a bögréje mögé rejtőzik .
-Hát .... rég találkoztunk . -mosolyog végül mikor kicsit meglököm a kezét . Próbálok egy kis erőt adni a beszélgetésükbe amibe a haverom egyelőre nem igen akar csatlakozni . Egy ideig gondolkozik majd a poharát a pultra "csapja" .
-Őszintén ? Iszonyatosan hiányoztál . -arcán látszik ,hogy teljesen komoly. Nem olyan mint régen amikor bulizni mentünk . Figyeli a nővérem minden egyes mozdulatát ,ahogy leteszi a poharát és elképedve pillant egyszer rám majd rá . Sóhajtok egyet majd sunnyogva az ajtó felé araszolok.
- Majd még beszélünk , srácok. - inkább hagyom őket kettesben beszélgetni egy kicsit.
Anya sirdogálós arca teljesen elszomorít és arra késztet ,hogy megöleljem és letöröljem az arcáról a könnyeket.
-Találkozunk még . Hamarabb mint hinnéd . - simítom meg a hátát miközben próbálom a legtöbb emléket , illatot , képet elraktározni a fejemben.
- Régen is ezt mondtad . - nevet kínjában majd eltol magától. A karomnál fogva tart és végig mér. - Igazi férfi lett már belőled .
-Anya ! -nyafogok majd mosolyogva oldalra fordítom a fejem.
-Szeretlek ,Harry!-ölel meg újból és úgy éreztem nem fog sosem elengedni.
-Én is szeretlek Anya!-erősen megszorítom majd összeszorított szemekkel eltávolodok tőle . Régen is nehéz volt innen elmenni és ez most sem változott. Megfogom a bőröndöket és bedobom őket a taxiba . Mosolyogva figyelem a nővéremet aki erősen ölelkezik Stannel kicsit arrébb . Szerintem sugdolóznak , mert Gemma nagyon mosolyog majd tekintetét rám emeli . Pislant egyet köszönetképp , majd elengedi a fiút aki két puszi kíséretében felém igyekszik. Próbálom tartani magam ,hogy ne menjek oda újból anyához aki elszontyolodva sétál oda a testvéremhez aki épp a barátnőmmel ölelkezik . Nehéz lesz őket itt hagyni . Nem szólhatok majd hozzájuk ,pedig itt leszek "mellettük" .
Alli mosolyog még egy ideig rájuk és mond nekik valami biztatót és mulatságosat amitől egy kicsit sírdogálva de nevetnek ,majd elindulnak felénk. Sóhajtok egyet ,majd kinyitom Alli előtt az ajtót . Beül ,ahogy Stan is a másik oldalon ,majd én is. Hátrafordulok. Anya Gemmába karol és integet miközben a könnyeit törölgeti . Majd megszakad rajtuk a szívem és visszamennék .
-Hiányozni fognak . -jelenti ki Alli kicsit halkan . Akkor veszem észre ,hogy ő is hátrafordulva nézi őket ,ahogy egyre inkább távolodnak . Visszafordulok , kezemet Alli combjára teszem amitől egy kicsit felkuncog.
-Minden rendben lesz . - mondom megnyugtatásképp ,pedig én is tudom ,hogy Semmi nincs rendben!
-Egy jegyet szeretnék New Yorkba . - megsimítom az arcom majd a hölgyre nézek aki leveszi az adatokat és egy kék jegyet ad. Remegve veszem el tőle . Magamhoz rántom a kis kártyát mintha valami nagy érték lenne vagy mintha rejtegetnem kéne valaki elől . Kicsit arrébb állok ,hogy Stan is kérjen magának egy jegyet közben szememmel Allit keresem. -Merre van...?-nem is kellett végig mondanom ,hisz már egyből a kávézó felé mutat. Erőt veszek magamon és megindulok a barátnőm felé a tömegen át.
-Itt a jegyed.-mosolygok kedvesen miközben a kártyát az asztalra csúsztatom.
-Meg tudtam volna venni magamnak. -háborodik fel. Szemöldökét az égig emeli miközben lassan magához csúsztatja a kártyát. - Végül is nem enged fenyegetett meg egy házmester. - kuncog harsányan.
-Csitt.-nevetek miközben közelebb ülök a székkel hozzá.
-De egyébként nagyon szépen köszönöm. - szája szélét aranyosan felrántja majd a lapot kémlelve újra elkomolyodik.
-Nincs mit. -válaszolom kedvesen. Felkönyökölök az asztalra és körül nézek. A tábla azt jelzi ,hogy egy fél óra van még a gép indulásáig. Felsóhajtok . Fél óra! Fél órát lehetek együtt még a barátnőmmel míg el nem veszítem őt . De ebből már csak rosszul jöhetek ki. Ha itt maradok ő elmegy . Ha vele megyek akkor meg veszélybe sodrom . Ráadásul Jason a nyomunkban lesz bárhol járunk .
-Muti a te kártyád! Meg akarom nézni ,hogy te hova kaptál jegyet . -mosolyog bájosan miközben a másik kezével az ő jegyét tartja . Megdöbbenve rázom meg a fejem hisz próbáltam felfogni a kérdést amit mondott . Igazából csak próbálom húzni az időt ,hogy kitaláljak valamit ,de semmi épeszű dolog nem jut eszembe. - Tudod a jegy . -nevet félénken és lejjebb hajtja a fejét ,hogy határozott legyen.
-Alli . - hirtelen elkapom a kezét ami őt megijeszti és értetlenül néz rám. - Én .... nem megyek veled haza
-Fáradt vagyok. Jó éjszakát . - suttogtam a fülébe miközben szinte eggyé vált a testünk. Elmosolyodott . Ujjaival a hajamat kezdte babrálni . Egy ideig csak pásztáztak az arcomon a szemei majd megállapodtak az enyémen. Félénk mosolya elárulta ,hogy ő is eléggé fáradt és belemegy az alkuba.
-Jó éjszakát! - mondja majd oldalra fordítja a fejét ,hogy a kezeit a párnája alá tudja dugni. Én visszafeküdtem az előbbi helyzetembe és szorosan magamhoz húztam a lányt. A kis trikó ami rajta volt nem sokat melegített rajta így gondosan betakartam magunkat , mire Allinek egy kellemes hümmögés volt a válasza. Elmosolyodtam rajta majd behunytam a szemem és karjaimban a barátnőmmel az álom világomba csöppentem.
-Tessék? - nővérem ledöbbent arca megijesztett. Mosolygós ajkai hirtelen lebiggyedtek és tekintete félénk lett. Kezében a teával annyira esetlennek tűnt. Haja kontyba volt kötve és az én hatalmas pólóm amit még réges régen adtam neki,is lógott a vállán. Kivettem a kezéből a bögrét és leraktam az asztalra.
-Ígérd meg ,hogy nem haragszol rám.
-Én... én nem haragszok. Csak most kicsit megijedtem. - kétségbe esett tekintetét az ablakra emeli ahol az esőcseppek versenyezve szaladnak összevissza míg egy nagyobb esőcseppbe nem futnak.
-Ne félj. Csak a ti javatokat akarom. - suttogni kezdek miközben meghallom ,hogy a nappaliban valaki mozgolódik. Gemma a konyha pultnak dől.
-Tudom. - hajtja le a fejét ,majd mintha valami jó ötlet pattanna ki a fejéből felkapja azt. - Apa nem tudna segíteni?
-Nem keverem bele még Apát is. Így a legjobb. Haza megy Alli , ti élitek a megszokott életeteket én meg ... visszaállok. - nyögök miközben Jason gúnyos arcára gondolok. Nagyképű arca akkor még jobban büszkélkedett,hisz ő nyert . Elérte amit akart. Nem akarom ,hogy Allinek baja essen. Így könnyen rá tudott venni ,hogy újra csatlakozzak hozzájuk. Nagyot sóhajt a barna hajú lány majd a mellkasomnak csapódik. Zaklatott lélegzetvétele arra utal ,hogy hamarosan sírni kezd ,de megerőlteti magát majd megrázza a fejét.
-Nem kell ezt tedd!
-Dehogyis nem. - erőszakolom ki magamból a szavakat , amikkel úgy tűnik csak még jobban megrémisztettem őt. - Minden rendben lesz! - Tenyerem közé veszem az arcát és egy puszit adok a homlokára , mikor a konyha ajtó kinyílik .
Kínosan állok közöttük miközben mind a ketten teáznak. Egyik sem szól a másikhoz ami még jobban rontja a helyzetet. Stan a pultnak dőlve kortyol egy újabbat az égetően forró teába amit lassan teljesen megiszik , hisz minél jobban próbálja kerülni a párbeszédet a nővéremmel .
- Örülsz ,hogy látod Stant?-kérdezem végül a lányt aki teljesen elvörösödik és a bögréje mögé rejtőzik .
-Hát .... rég találkoztunk . -mosolyog végül mikor kicsit meglököm a kezét . Próbálok egy kis erőt adni a beszélgetésükbe amibe a haverom egyelőre nem igen akar csatlakozni . Egy ideig gondolkozik majd a poharát a pultra "csapja" .
-Őszintén ? Iszonyatosan hiányoztál . -arcán látszik ,hogy teljesen komoly. Nem olyan mint régen amikor bulizni mentünk . Figyeli a nővérem minden egyes mozdulatát ,ahogy leteszi a poharát és elképedve pillant egyszer rám majd rá . Sóhajtok egyet majd sunnyogva az ajtó felé araszolok.
- Majd még beszélünk , srácok. - inkább hagyom őket kettesben beszélgetni egy kicsit.
Anya sirdogálós arca teljesen elszomorít és arra késztet ,hogy megöleljem és letöröljem az arcáról a könnyeket.
-Találkozunk még . Hamarabb mint hinnéd . - simítom meg a hátát miközben próbálom a legtöbb emléket , illatot , képet elraktározni a fejemben.
- Régen is ezt mondtad . - nevet kínjában majd eltol magától. A karomnál fogva tart és végig mér. - Igazi férfi lett már belőled .
-Anya ! -nyafogok majd mosolyogva oldalra fordítom a fejem.
-Szeretlek ,Harry!-ölel meg újból és úgy éreztem nem fog sosem elengedni.
-Én is szeretlek Anya!-erősen megszorítom majd összeszorított szemekkel eltávolodok tőle . Régen is nehéz volt innen elmenni és ez most sem változott. Megfogom a bőröndöket és bedobom őket a taxiba . Mosolyogva figyelem a nővéremet aki erősen ölelkezik Stannel kicsit arrébb . Szerintem sugdolóznak , mert Gemma nagyon mosolyog majd tekintetét rám emeli . Pislant egyet köszönetképp , majd elengedi a fiút aki két puszi kíséretében felém igyekszik. Próbálom tartani magam ,hogy ne menjek oda újból anyához aki elszontyolodva sétál oda a testvéremhez aki épp a barátnőmmel ölelkezik . Nehéz lesz őket itt hagyni . Nem szólhatok majd hozzájuk ,pedig itt leszek "mellettük" .
Alli mosolyog még egy ideig rájuk és mond nekik valami biztatót és mulatságosat amitől egy kicsit sírdogálva de nevetnek ,majd elindulnak felénk. Sóhajtok egyet ,majd kinyitom Alli előtt az ajtót . Beül ,ahogy Stan is a másik oldalon ,majd én is. Hátrafordulok. Anya Gemmába karol és integet miközben a könnyeit törölgeti . Majd megszakad rajtuk a szívem és visszamennék .
-Hiányozni fognak . -jelenti ki Alli kicsit halkan . Akkor veszem észre ,hogy ő is hátrafordulva nézi őket ,ahogy egyre inkább távolodnak . Visszafordulok , kezemet Alli combjára teszem amitől egy kicsit felkuncog.
-Minden rendben lesz . - mondom megnyugtatásképp ,pedig én is tudom ,hogy Semmi nincs rendben!
-Egy jegyet szeretnék New Yorkba . - megsimítom az arcom majd a hölgyre nézek aki leveszi az adatokat és egy kék jegyet ad. Remegve veszem el tőle . Magamhoz rántom a kis kártyát mintha valami nagy érték lenne vagy mintha rejtegetnem kéne valaki elől . Kicsit arrébb állok ,hogy Stan is kérjen magának egy jegyet közben szememmel Allit keresem. -Merre van...?-nem is kellett végig mondanom ,hisz már egyből a kávézó felé mutat. Erőt veszek magamon és megindulok a barátnőm felé a tömegen át.
-Itt a jegyed.-mosolygok kedvesen miközben a kártyát az asztalra csúsztatom.
-Meg tudtam volna venni magamnak. -háborodik fel. Szemöldökét az égig emeli miközben lassan magához csúsztatja a kártyát. - Végül is nem enged fenyegetett meg egy házmester. - kuncog harsányan.
-Csitt.-nevetek miközben közelebb ülök a székkel hozzá.
-De egyébként nagyon szépen köszönöm. - szája szélét aranyosan felrántja majd a lapot kémlelve újra elkomolyodik.
-Nincs mit. -válaszolom kedvesen. Felkönyökölök az asztalra és körül nézek. A tábla azt jelzi ,hogy egy fél óra van még a gép indulásáig. Felsóhajtok . Fél óra! Fél órát lehetek együtt még a barátnőmmel míg el nem veszítem őt . De ebből már csak rosszul jöhetek ki. Ha itt maradok ő elmegy . Ha vele megyek akkor meg veszélybe sodrom . Ráadásul Jason a nyomunkban lesz bárhol járunk .
-Muti a te kártyád! Meg akarom nézni ,hogy te hova kaptál jegyet . -mosolyog bájosan miközben a másik kezével az ő jegyét tartja . Megdöbbenve rázom meg a fejem hisz próbáltam felfogni a kérdést amit mondott . Igazából csak próbálom húzni az időt ,hogy kitaláljak valamit ,de semmi épeszű dolog nem jut eszembe. - Tudod a jegy . -nevet félénken és lejjebb hajtja a fejét ,hogy határozott legyen.
-Alli . - hirtelen elkapom a kezét ami őt megijeszti és értetlenül néz rám. - Én .... nem megyek veled haza
Taylor H.
Mikor lesz új rész?:c
VálaszTörlés