Harry Styles
 |
| Are You Crazy |
A tarkómhoz kapom a kezem majd pördülök egyet a tengelyem körül így pont 180°-ot megtéve . Hova tűnt ez a lány az életemből fél perc alatt ... . Akaratlanul is elindulok abba az irányba amerre Alli elindult az előbb . Lépteim lassúak . Nem akarom elsietni a dolgot . Nem akarom összezavarni azzal ,hogy elküldöm aztán újra találkozunk . Nem . Nem akarok odamenni hozzá . Egyszerűen csak látni akarom még utoljára az arcát . Ahogy Stanre mosolyog majd felszállnak a gépre és én megnyugodhatok . Kezemet zsebre teszem . Magasságom miatt reménykedek benne ,hogy könnyen kiszúrom majd őt , de kudarcot vallottam . Szemöldökömet összehúzom . Eddig úgy hittem ,hogy éles szemű vagyok ,de most valahogy sehogy sem találom őt , pedig a tömeg ami az előbb körülöttünk volt már szétszéledt .
Az egyik oszlopnak támaszkodom . Feltűnnek ismerős arcok akik épp csak egy mosollyal köszönnek felém , de engem nem különösebben érdekel . Most már idegesít ,hogy sem a barátnőmet , sem a szőkés barna hajú gyereket nem látom . Kifújom a levegőt és megindulok a reptér egyik központjába a büféhez . Reménykedek ,hogy Stan megelőzve engem , már megtalálta a lányt és valami enni valót vesznek az útra . Lassan járok ,hisz nem hagyhatok ki egy centit se megfigyelés nélkül . Ám lépteimet felgyorsítom ,mikor a büfé másik oldalán meglátok egy szőkés barna hajú srácot ,akinek szürke melegítő pulcsi és rövidnadrág fedi testét (a hideg ellenére is!) . Reménykedek benne ,hogy Rá mosolyog olyan szépen és ,hogy Vele kacarászik nagyokat amitől szinte az egész reptér zeng . Szinte már kocogok hozzá , hogy a vállához érve magamra vonjam a figyelmet .
-Stan ! - szólítom meg hangosan és kicsit már kifulladtan . Felém kapja tekintetét . Ezer wattos vigyora még most sem lankad le az arcáról .
-Na mi volt ? - érdeklődik kedvesen , de tekintetét újra átviszi a másik oldalon álló személyre ,akit a büfé sarka miatt nem igazán tudok kivenni . Kicsit felkapom a vizet ,hogy mégis miért kérdezi ezt , majd egy lépést megteszek jobbra ,hogy lássam a személyt aki annyira elveszi Stan figyelmét . Nem Alli . Még csak nem is olyan ember aki említésre való volna . Felvont szemöldökkel nézek a hosszú fekete hajú lányra aki szintén ugyanúgy mosolyog a fiúra ,majd tekintetét rám szegezi . - Oh . Harry ő itt Tatjana . Tatjana ő itt Harry! - mutat felém majd a lány felé aki csak biccent felém egyet ,de meg sem szólal . Érdekes pillantásokkal felmérem a szőrős kabátban és szőrős csizmában előttünk álló lányt , aki még mindig vigyorog mint aki nem ért semmit . Megforgatom a szemem ,hogy Stan megint csak csajozik majd eszembe jut az eredeti téma .
-Figyelj ! Allit hol hagytad ? - bököm meg a vállát és újból körbenézek hátha a közelben van az említett lány.
-Én ?! - lepődik meg és most már teljesen rám szegezi tekintetét. - Te ültél le vele beszélgetni . - az állam leesik.
-Te azóta nem is találkoztál vele ?
-Nem . - puffog egyet majd visszafordul a karakteres arcú Tatjana felé . Meglököm a vállát , így újra felém fordul .
-Te őrült! Azt hittem veled van!
-Rosszul hitted . -nevet , de csak halványan hisz ő is érzi a helyzet súlyát .
-Most azonnal jössz megkeresni őt . - fogom meg a karját és elkezdem húzni ,amikor Stan megüti a vállam és halkan Tatjana nevét búgja felém . Sóhajtok egyet majd visszafordulok ,hogy elköszönjünk Tatjanatól ,aki még Stan míves beszéde után sem mondott semmit csak zavartan integetett felénk.
-Beszéli ez a mi nyelvünket? -kérdezem halkan miközben gyors léptekkel elindulunk és húzom magam után a haveromat.
-Nem hiszem . -nevet fel.
Reménykedem benne ,hogy talán ha ketten vagyunk hamarabb megtaláljuk a szőke hajú lányt , bár mikor a new yorki gép várakozó helyén sem találjuk őt eléggé megijedek . Utasítom Stant ,hogy nézzen el újra a büfék környékére majd az épület Bal szárnyába . Én addig újra és újra átkutattam minden lehetséges helyet ahol lehetett . Boltok, várakozó helyek , társalgók , még az egyik iroda ablakán is benéztem ahol mint mindenhol máshol nem volt ott.
Reménytelenül bolyongok a reptéren . Utolsó reményem az ,hogy talán a női mosdóba ment felfrissíteni magát bár már rettegek ,hogy lekési a képet ami pár perc múlva indul . Egyértelmű ,hogy a mosdóba nem megyek be . Nekidőlök a falnak . A tekintetemet az ajtóra viszem ami teljesen szembe van velem . Nem nyílik ki előttem . Nem mehetek be . De mi van ha bent van ? Nem akarok beszélni vele ,csak tudni akarom ,hogy épségben van -e és ,hogy minden rendben van - e bár jelen helyzetben nem hinném el bármit is mond .
Senki nem jár errefelé ami elég furcsa ,hisz egy repülőgépen kis millió ember van . A fejemet a falnak döntöm mikor hirtelen egy nő fordul be a sarkon és egyenesen felém illetve jobban mondva a női mosdó felé megy . Ahogy közelebb ér észreveszem ruháját ami igazán nem mindennapi . Haja összekötve a feje tetején és csak búskomoran halad előre , de mielőtt még bemenne a mosdóba megfogom a karját és megállítom .
-Elnézést . - szólalok meg végre mikor tekintetét a kezemre emeli ,ami erősen szorítja az ő karját. - Megkérhetném arra ,hogy ha bemegy és lát egy szőke hajú lányt akkor megkérdezi ,hogy minden rendben van-e vele ? - a lány- aki nagyjából egy korú lehetett velem- megszeppenve biccent egyet , én pedig elengedem a karját . Reménykedem benne ,hogy megértette az utasításomat és tényleg megkérdezi Allitől , ha csak bent van . Még ez sem biztos .
Az ajtó becsukódik előttem . Várok egy pillanatot ,hátha meghallok valami beszélgetés foszlányt ,de sikertelen. Úgy tűnik Alli itt sem volt . Idegesen hátrahajtom a fejemet és belevágok a falba . Felegyenesedve lököm el magam a faltól . Elindulok újból , bár most már semmi ötletem ,hogy mégis merre mehetnék . Fejemet lehajtom . Kezemet a zsebembe rakom ,mégis csak hideg van és Allinek volt igaza amikor azt mondta ,hogy felveszi a sapkáját a hideg miatt . Oh ,hogy most is rá kell gondoljak... eszeveszettül fog hiányozni ha elmennek . Ha egyáltalán eljutunk odáig ,hogy felszállnak .
-Tesó ! Nem találtam meg Allit . -jelen meg előttem Stan aki zihálva próbálja összeszedni magát . Látszik rajta ,hogy mindez idáig a barátnőmet kereste . Fejemet magasra emelem így körül nézek . Megpróbálom még utoljára hátha látom valahol ,de a tömeg megint megakadályozza a tervemet . Felsóhajtok .
-Menj a kapuhoz . Hátha már felszállt . - fejemmel a felszállókapu felé biccentek . A szőkés barna hajú srác a karórájára pillant . Szitkozódik egyet majd rám néz . Szemei kissé sajnálkozóvá válnak . Tudom mire gondol . -Jó utat . -kezet fogok vele majd megöleljük egymást . Nem vagyunk sírós gyerekek . Összevonom a szemöldökömet hisz egyáltalán nem érdekel ,hogy többet soha nem látom Stant. Kicsit se... Mind a ketten felsóhajtunk . Ő még int egyet felém majd elindul . Én is intek egyet ,de ő ezt már nem láthatja így lassan leengedem a kezem .
Pillanatokig csak állok és gondolkozok . Nem így kellett volna lennie ennek . Mindegy. Megtörtént . Hátat fordítok és pont a reptér bejáratával találom szembe magam . Elnézek még egyszer a büfé irányába mikor hirtelen rezegni kezd a mobilom . Reménykedem benne ,hogy Stan legyen az ,hogy elmondja ,hogy minden rendben van a barátnőmmel de megrettenek mikor meglátom azt a nevet feltűnni a telefonomon . Abban a pillanatban leesett minden .
Megállt a kocsi . A pénzt amivel tartoztam az útért előre dobtam az anyós ülésre mire a sofőr csak káromkodva ordított valamit utánam . Szinte már azonnal kiszálltam az autóból és elolvastam a házszámot ,hogy jó helyen vagyok-e . Fisher street 45. Jó helyen járok . A klubház melletti sikátorba megyek ,hisz tudom hátulról hamarabb bejutok mintha át kell vergődnöm magam a tegnap esti buli gyötrelmein . Hallom ahogy elhúz mögöttem az autó ,de nem fordítok túl nagy figyelmet rá . Ideges vagyok ,hisz félek ,hogy a lány akit annyira szeretek most épp itt van , de nem lehetek ennyire pesszimista . Valószínűleg csak azért hívott ,hogy leadja a feladatot vagy csak ,hogy idehívjon . De mi másért hívna ide?! . Az a rohadt sok kétség! Mégis most csak állok a hátsó ajtó előtt ahelyett ,hogy végre bemennék .
Gyors léptekkel lerohanok azon a pár lépcsőn ami a klubba vezet illetve jelen helyzetbe az irodába . Az ideg ráz már ráadásul izgulok is . Újra tétován állok meg az iroda ajtaja előtt ,de mikor meghallok egy női hangot egyből felriadok és belépek az irodába.
-Styles! - sipítozik Jason aki egyből felkel a székéből és még a kezében lévő telefont is leteszi.
-Hol van ? - csapom be magam mögött az ajtót . A srác arcára egy féloldalas mosoly húzódik ami egyben kérdő és hencegő arckifejezést ad neki . Nagyon nem tetszik .
-Mégis kicsoda ? - körül nézek a szobában ,bár nem hinném ,hogy a szekrények "mögötti titkos alagútjáratába" rejtette a barátnőm .
-Alli . Hol van ő ? Hova bújtattad ? - elindulok felé . Körbe kerülöm az asztalt közben minden zugot próbálok megtalálni ,de gondolom ez Jason szemszögéből elég vicces lehet hisz folyamatosan nevet .
-Mégis kivel kergetőzöl ? -nevet fel hangosan ám válasz adásra nincs lehetőségem hisz az ajtó kinyílik . Mind a ketten összehúzott szemöldökkel fordulunk a magas felszolgáló srác felé aki fekete ruhában és hátranyalt hajjal igyekszik összeszedni a mondani valóját .
-Uram . Keresik önt .
-Ki ? - kérdez vissza egyből és látszik rajta ,hogy most tényleg meglepődött . Fejét egy kicsit oldalra billenti . A 20-as éveinek végét járó férfi meglepődik a kérdésen . Látszik rajta ,hogy nem tudja mégis mit kéne válaszolnia .
-Nem tudom . - Jason felsóhajt .
-Rendben . Engedd be . - int egyet azzal a férfi el is indulna ha csak én meg nem állítom .
-Ácsi ! Nem mész sehova ! -mutatok a férfi felé akinek szemöldöke az égig szökik , ahogy végig néz rajtam . - Mond el ,hogy hol van Alli! - fordulok a szőke hajú srác felé aki fáradtan törli meg az arcát .
-Hagyjál már , jó? Nem tudom hol van a barátnőcskéd . Talán meg kéne keresned. Odakint . - mutató ujjával az ablakra mutat ami egészen majdnem a plafonnál van ,hisz jóval a földfelszín alatt vagyunk . Összehúzom a szemöldököm és szúrós pillantásokat intézek felé ,de egyre inkább igaznak tűnik amit mond ,miszerint Alli tényleg nincs itt . Pislogok párat de nem merek semmit mondani . - Ch. Nem gondoltam volna ,hogy ilyen nyápic lettél mióta nem láttuk egymást . -forgatja meg sötét kék szemeit majd leül a székébe . Az asztalra könyökölve beletúr a hajába majd visszanéz a magas férfira . Csak nézi pillanatokig . Nem mond semmit . Senki nem mond semmit . Csönd van az egész szobában . - Hívd be , Charlie . - indítja el a férfit aki azonnal reagál és becsukja maga mögött az ajtót . Úgy tűnik tényleg én reagáltam túl a dolgot . Valószínűleg Alli már a gépen van , és Stan azért nem tudott üzenni mert már utaznak .
Sóhajtok egyet . A telefonomat kihúzom a zsebemből ,amiről eszembe jut ,hogy Jason hívott és még nem tudtam meg az indokát .
-Mért hívtál ? -kérdezek rá végül és csak a szemem sarkából látom ,hogy hirtelen felém fordul . Még mindig a telefonomat bámulom . Úgy teszek mintha üzenetet írnék vagy valami fontos elintézni valóm lenne a telefonomon ,addig sem kell állnom pillantását ami az előbbi miatt eléggé kínos lenne .
-Csak gondoltam elhívlak . - hangján hallani ,hogy mosolyog . Ez esküszöm teljesen pszichopata ember! Próbálom lenyugtatni magam és arra gondolni ,hogy Alli már a gépen van mikor az ajtó kinyílik és az a szőke hajú lány libben be az ajtón akinek most nem tudom örüljek-e vagy sem .
-Alli ?! szólítom meg a lányt aki teljesen meglepődve nyugtázza ,hogy nem Jason az egyetlen a szobában .
-Harry...- suttogja a nevemet . Arcán egy halvány mosoly jelenik meg ,de mégis még mindig meg van lepődve .
-Mit keresel itt ? - támadom le egyből persze teljesen higgadtan . Pislog egy párat gyönyörű szép zöld szemeivel majd a mellettem ülő srácra pillant .
-Hozzá jöttem .
Taylor H.
éééés megint!:DDD
VálaszTörlésVároma következőt!:)