2013. október 12., szombat

42 . Rész - Csókolózni látom

Harry Styles

CrushCrushCrush
      Kikerekedett szemekkel nézzük Danielt , mégis az én arcomon egy halvány mosoly lapul . Tekintetemet egy pillanatra Allire viszem aki megszeppenve vár tőlem valami reakciót . Figyelembe nem véve kérő pillantásait vissza fordulok Daniel felé és mosolyogva nyújtom felé a jobbom . Kicsit furcsán pillant végig rajtam , de mégis kezet ráz velem majd Stannel is aki szinte semmit nem ért a helyzetből hisz nem tudja ki ez a szőke hajú srác . Igazából nem vagyok biztos benne ,hogy Daniel egyáltalán tudja-e ,hogy ki vagyok vagy ,hogy Alli mért van velem . Én sokkal többet hallottam felőle mint ő felőlem . Alli minden egyes pillanatban elmondta mennyire nem akar vele lenni és ,hogy csak engem szeret . De most ,hogy újra itt áll előttem ez a fiú kissé meginog bennem az a bizonyos léc ,hogy mégis hogy állunk Allivel .
       -Mit keresel itt ? - nevet szinte már kínosan Alli akinek látszólag semmi kedve a fiúhoz , bár nem tudom eldönteni ez a nevetés most tényleg szívből jött-e vagy csak én gondolom úgy ,hogy a háta közepére sem kívánja a fiút . Lehetséges ,hogy csak az én gondolataimat próbálom ráerőszakolni barátnőmre .  Daniel meglepődik a kérdésen de elmosolyodik . Karjait széttárja és körül tekint a reptéren.
-Te mit keresel itt ? - kiemeli a "te" szócskát és egy pillanatra rám és Stanre néz bár egyértelmű , hogy nem hozzánk fűzte a kérdést . Alli megszeppenve szorítja meg a kezemet ,hogy segítsek neki a válaszadásban . Sajnálom hisz én rángattam bele ebbe az egész dologba ,de kénytelen voltam . Így Alli elé állok egészen Daniellel szembe .
-Bemutattam a szüleimnek . - Daniel arca elkomolyaodik és próbálja elkapni a barátnőm pillantását . Nem látok hátra de szinte biztos vagyok benne ,hogy elpirult .
-Alli. - szólítja meg a lányt aki kinéz a hátam mögül  . Kezével szorosan a karomba kapaszkodik . - Szerintem jobb lenne ha velem jönnél . - rátekintek az alacsony szőkére aki felhúzza az egyik szemöldökét és értetlenül néz körül .  Daniel szúrós szemmel mér végig minket mintha Allinek félnie valója lenne tőlünk bár bele gondolva igaz . Nincs biztonságban mellettünk . - A szüleid nagyon aggódnak .
-Gondoltam . - mondja teljesen bátran . Megmondtam neki ,hogy beszélje meg a szüleivel . Tényleg sajnálom ezt az egész helyzetet és az elmúlt napokban történteket .
         Elkapja a barátnőm kezét és egy biccentés kíséretében elkezdi húzni a kijárat felé . A lány kapálózik egy kicsit ,míg el nem engedem a kezét így a fiú egyre távolabb és távolabb viszi tőlem . Teljes koncentrációval nézem ahogy Daniel elviszi a barátnőmet .
-Hé ! - kiállt utánuk Stan és igyekszik utolérni őket de pár lépés után megáll . Hátrafordul felém és meglepetten bámul engem . - Mégis mi a jó életet csinálsz ? Egy ilyen köcsög elviszi a barátnődet és még csak nem is érdekel ?! - Közelebb megyek hozzá egy kicsit . Kezeimet a hideg indoklása miatt zsebre dugom . Vállat vonok , mire ő beleüt a karomba .
-Nála jobb helyen lesz .
-Te idióta ! - A tarkóját kezdi el simítani . A szőke lány után néz ,de mivel a tömeg újra ellep minket szinte teljességgel lehetetlen lenne őket kiszúrni .

           Ledobom a szürke táskámat az ágyra . A barna , zöld és sárga csíkok már koszosan ékesítik meg régi táskám még szép emlékeit .  "Haza értem" , illetve értünk . Stan egészen idáig kritizált , hogy mégis mért hagytam ,hogy ez megtörténjen . Eldőlök a kényelmetlen , beágyazott ágyon . Utálom ha be van ágyazva. Az valahogy nem adja vissza az otthon szeretetét .
-Mégis mi a francért ? - vág bele újra a lábamba amitől megijedek hisz szinte majdnem rossz helyre téved a keze . Idegesen rám pillant majd ezzel párhuzamosan hátralép egyet az ágya elé . Kezeit zsebre teszi ezzel is biztonságbann érezhetem magam egy újabb ütés ellen  .
-Nyudoj már le , ember! - Felülök és rá bámulok . Kezemmel hadonászok utánozva azt ahogy ő szokott csinálni mikor ideges . Leül velem szembe az ágyra .
        A szoba amiben megszállunk nagyon kicsi . A koszos fehér színű falak a kórház falaira emlékeztetnek . Csak egy pici ablak van az egész szobában . Konyha nincs . Épp ,hogy csak egy pici mosdó van berakva még egy ajtóval elzárva . Nagy nehezen Felkelek az ágyból és jűrok egy kört a szobában ami nagyjából két három lépést tesz ki . Stan minden egyes lépésemnél rosszallóan néz . Szerinte elszúrtam . Pedig mindenki tudja ,hogy allinek így lesz a legjobb . Nem kell hosszaasan búcsúszkodnunk és nem lesz könnyes csók aminek sírás a vége .
-Megnézem a mosdót . - mondom bár nem érdekel ,hogy mit válaszol rá . Gyorsan el akartam tűnni a szeme elől . Nem akartam ellenséges pillantásai irányába kerülni .
       Nem meglepő ,hogy a mosdó még kisebb . Aligha elfér benne egy wc és egy zuhanyzó egy kis kagylóval . Minden úgy n éz ki mintha csak bedobálták volna őket egy helyre . "Szerencsémre" a tükör pont a mosdókagyló felett lóg egy vékonyka madzagon ami egy szögre van felakasztva . Épp csak egy pillantést vetek a tükörre ,de Allit látom . Szomorú . Tudom ,hogy csak a képzeletem játszadozik velem ,de mégis iszonyatosan bánt habár tudom ,hogy egy idő után neki is jobb lesz így . Egy repülőgépen ülnek . Mellette Daniel aki egy halvány mosollyal megfogja a kezét ,hisz érzi ,hogy a lány nem érzi magát biztonságban . Alli szintén elmosolyodik ,de még mindig eluralkodik rajta az érzés . Behunnya a szemét közben a fiú közelebb húzódik hozzá és megfogja az állát . Alli lassan kinyitja a szemét és közel húzódik ,hogy megcsókolják egymást . Összeszorítom a szemem . Nem akarom látni csókolózni mással . Hajamba túrok . Belemarkolok a pólóm aljába majd lehúzom magamról . Megrázom a fejem . Felveszek egy fehér pólót amit előbb magammal hoztam . Szeretem ezt a pólót  . Egy fekete csík húzódik a mellkasomnál ami -Alli szerint- csak még jobban kihangsúlyozza a felsőtestem . Na jó. Bevallhatjuk , hogy teljesen összezavarodtam . Eddig azt hittem jó ötlet lesz ha elengedem Daniellel akkor biztonságban hazaér . De most elbizonytalanodtam . Nem akarom ,hogy vele legyen . ÉN akarok vele lenni . 
-Belátod már ,hogy elbasztad ? - Stan még mindig ugyanabban a pózban ül , de nem néz rám . Kiérek a mosdóból és a falnak dőlve gondolkodok . A fal ami szinte már szétmálik annyira roskatag . Aprót biccentek  Stan kérdésére ,de reménykedek ,hogy ő nem veszi észre . Talán tényleg elszúrtam a dolgot . Nem akarom ,hogy más hozzá érjen! Ne csókolja meg senki! Csak én szerethetem!
-Mikor megy következőre a gép ? - kérdezem és leülök az ágyamra semmit sejtetően .
-Este szerintem. Vagyis ilyen 9 óra körül azt hiszem . Daniel biztos haza fogja vinni Allit.- végre felém fordul .- Mit tervezel ? - Újra megjelent az a huncut mosoly az arcán ami mindig szokott . Oldalra húztam a számat és felvontam a szemöldököm . Elfekszek az ágyon .
-Haza megyek .


      -Mégis merre kéne mennünk ? - nézelődök és próbálom kderíteni melyik lenne a helyes kapu a New Yorki géphez . Stan felnéz a táblára amin minden ki van írva ami egy embert érdekelhet a járatokkal kapcsolatban . Körül néz majd mutató ujjával az egyik irányba mutat . reménykedek benne ,hogy még nem késtem el . Nem így terveztem ezt . Már nem érdekel sem J sem az ha valami baj történik velem . Csak azt akarom ,hogy Alli velem legyen és kíváncsi vagyok ,hogy mégis mit csináltak együtt ez alatt a két három óra allatt míg Daniel elráncigálta . Azt akarom ,hogy ott üljön mellettem és minden egyes részletet elmeséljen .
Futni kezdünk az előbb mutatott irányba mikor hirtelen megállok .
      Pár centi volt az arcuk között . Alli megszeppenve hunyja le a szemét , ajkai elválnak , Daniel pedig csókjával közelít felé .
-Bassza meg! - ordítom el magam , mire egy csomó ember rám néz . Köztük valószínűleg Alliék is ,de én nem várom meg ,hogy bárkinek is a központjába kerüljek . Hátat fordítok mindennek és elindulok kifelé . Önző vagyok és hihetetlenül vak , hogy eddig nem vettem észre ,hogy Alli igazából kit szeret.
Taylor H.    

4 megjegyzés:

  1. NENENENENENEEEEEE! KÉRLEK LEGYENEK ÚJRA EGYÜTT!!!

    VálaszTörlés
  2. Imádtam! Egyszerűen fantasztikus részre sikeredett! A legjobban úgy lehet megfogni az embereket, hogyha a legizgalmasabb résznél hagyjuk abba a történetet, ami neked teljes mértékig sikerült, szóval most tűkön ülve várom a folytatást!
    Üdv. mandulás csokoládé, egy a sok olvasód közül, kik már teljes lelki válságba kerültek a folytatás miatt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orulok , hogy ennyire tetszett a resz:) igyekszunk mindig ugy befejezni a reszt es magaban azt , hogy az egesz resz izgalmas legyen:)
      hamarosan itt a folytatas puszi Taylor

      Törlés