50. Rész - Túl tökéletes

Harry Styles

Just tonight

    -Szia szívem . - köszönök kedvesen a vonalban lévő lánynak akinek hívása megmelengeti a szívemet. Örülök ,hogy keresett és ,hogy végül is ő keresett először . Nem mintha nekem nem jutott volna eszembe kis milliószor ,hogy hívjam vagy küldjek neki egy SMS-t .

     Körül tekintek a helységben ,hogy megtaláljam a barátaimat ,de persze ez lehetetlen , hisz szinte majdnem mindenki ugyan úgy néz ki . Így gyorsan feladom a magamnak kiszabott küldetést . Szemem most inkább egy lány felé kalandozik aki nem messze áll tőlem és pontosan engem néz . Biztos vagyok benne , hisz ahogy sétálok az ablak felé csak engem figyel . Hunyorogva nézek rá a lányra. Fekete miniruha van rajta amivel nem mondhatni ,hogy kilóg a sorból . Arcát egy fekete maszk védi . Lehetetlen megállapítani ,hogy ki is ő .  Szőke haja kontyba kötve és úgy tűnik magabiztos . Tekintetét nem veszi le rólam . Kezeit hátrateszi és mosolyogva figyeli ahogy az ablak elé állok . Ott megfordulok és próbálok Allire koncentrálni

      -Hiányoztál . - hangjában hallatszik ,hogy igazán jó kedve van ami kicsit rosszul esik . Rosszul esik ,hogy nem én okoztam azt a boldogságot amitől most ilyen a hangja . Hallom a körülötte lévő emberek beszélgetésének moraját . Sóhajtok ,de mielőtt még én is ugyanezt elmondhatnám róla ő közbe vág. - Milyen a buli ?

-Hát...fura ,hogy nem vagy itt . - a számat oldalra húzom miközben rákönyökölök az ablak párkányra és a sötét sikátorban álló embereket pillantom meg . Alli kuncog egyet ,de nem reagál semmit rá . - Jake meg Stan pedig eltűntek valahol .  Ha látnád mi van itt . Mindenki fekete fehérben és maszkkal az arcukon .-folytattam volna még a mondandómat ,de ő megint közbevág .

-Szeretem amikor öltönyben vagy . Jól áll rajtad . - összevonom a szemöldökömet és felegyenesedek .

-Hmm? . -hümmögök egyet mivel nem értem ,hogy honnan veszi ,hogy öltönyben vagyok . Talán említettem volna neki ? Vagy ő egyből levágta abból ,hogy mindenki fekete fehérben van?-Ezt hogy ér...?- nem bírom végig mondani a mondandómat , mert a telefon kisípol . Meglepetten emelem el a fülemtől a telefont ami elsötétedve jelzi ,hogy Alli már nincs a vonalban .Mi volt ez?

       Megfordulva az ablakpárkánynak dőlök és kissé lehajtott fejjel bámulom a tömeget , akik fura módon mindannyian párokba állnak . Egymást keresve találkoznak össze a kezek táncra hívva egymást . Kapkodom a fejem . Úgy tűnik mindenki társra talált és én állok egyedül az ablaknál . Összevont szemöldökkel befurakszok a tömeg közepére . Nem vagyok nagy táncos kedvemben , de nem szeretem ha kiközösített vagyok . Nem Harry Styles lesz az aki pár nélkül marad !

       Pörgök a sok ember körül . Nem látok egy olyan lányt se aki még szabadon és egyedül álldogál . Kétségbe esetten a hajamba túrok és csak bambulok a tömegbe, mikor valaki megkocogtatja a vállam . Mintha csak lassított felvételben mozogna a világ . Mintha minden megfagyott volna körülöttünk . Vörös ajkai egy kis mosolyt rejtenek . Vékony kezét felém nyújtja . Csontos ujjait egy fekete csipkés kesztyű "védi" . Fejét lehajtja . Ragyogóan zöld szemeivel kikukucskál a maszkja alól . Megigézett az a két szempár . Nem is tudom mikor éreztem ilyet utoljára .

     Megrázom a fejem és gyengéden megfogom a kezét . Lassan sétálunk be a tömeg közepére . A zene halk morajából kezd felpezsegni és tűzként lobbantja be mindenki táncos szívét  . Elhelyezkedünk úgy ,hogy senkit ne zavarjunk magunk mellett.  Egymás kezét fogva rádöbbenünk ,hogy mennyire külömbözik a kezünk mérete . Egy halvány mosolyt ejtek meg felé miközben szemébe nézve megkérdezem.

-Szóval táncolunk ? - a lány akinek a neve számomra még ismeretlen biccent egyet majd lassan lépdelve jobbra balra , a körülöttünk lévő embereket kezdi el nézegetni . Miközben ő nem figyel én nem tudom levenni a szemem róla . Gyönyörű szőke haj és hozzáillő zöld szemek , magabiztos tartás és gyönyörű kisugárzás. Tökéletes . Túl tökéletes!
      A zene egy lassú , régi dallamot kezd el kántálni . Alig kapok észbe mikor észreveszem ,hogy minden pár egymással szemben áll és a szokásos tartásban elhelyezkednek . A velem szemben álló lány nem hezitál . A kezét a vállamra teszi majd elmosolyodva várja az én lépésemet . Felemelem a kezem ,hogy a derekára tegyem ,de meghátrálok . Eszembe jut valakinek a pillantása . Nem tehetem ezt Allivel . Ajkaim elválnak . Rám talál a felismerés . Mit csinálsz Harry ? Megrázom a fejem és elengedem a lány kezét .

-Bocsánat . - kérek elnézést és megteszek egy lépést hátrafelé . Mielőtt még elfuthattam volna a lány visszaránt a kezemnél fogva és elkezdődik a zene .

      Meglepő ,hogy milyen rosszul tudja érezni magát egy srác még egy ilyen kis piti tánctól is . Nem mondom . Mind a ketten jól táncolunk . Ő is és én is tudom a keringőnk lépéseit . Szorosan követ engem . Minden adandó alkalommal mikor egy kicsit is közelebb kerülünk egymáshoz érzem remegő lélegzet vételét . És ami még inkább meglepő ,hogy én is ugyanezt érzem . Megremegek mikor körbevezetem magam körül és hallom magassarkújának kopogását ami úgy tűnik még a zenénél is hangosabb . Mintha minden lépténél csak verné vele a fejem ,hogy végre ébredjek fel .

      Kezdünk egyre lassabbak lenni . tényleg olyan mintha ezzel a lánnyal még az idő is megállna körülöttem és ez nem jó . Nagyon nem jó !

-Ki vagy te ? - suttogom a levegőbe a jelentéktelen szavakat . Kérdésemre elmosolyodik és a tánc végére a karjaimba fordul . Bár mindenki így fejezte be , mi voltunk az egyetlenek akik elnevették magukat . Viccesen jött ki az egész . Kuncogni kezd és próbál kicsavarodni a kezeim közül , ami sikerül is neki ,de ahogy elviharzik mellőlem megérzem azt a finom illatot . Azt a finom illatot amit ezer közül is megismernék . Elképedve bámulok előre és gondolkozom ,hogy mégis ez hogy lehetséges ?! Hogy kerül ide?

      Félrelökve az előttem álló embereket akik mint az elszáradt falevelek elhullanak . Nem háborodik fel egyikőjük sem . Nem is tehetnék . Nem tudnának szólni hisz mindannyian elnémultak . Elnémította őket a szerelem zaja . Ebben a pillanatban engem is ez kavar meg . Nem kell odafigyelnem ,hogy merre megyek . Tudom merre jár , tudom merre néz . Érzem ,hogy mikor gondol rám vagy arra ,hogy vajon követem-e .

     Kilököm a főbejáratot . Az emberek riadtan bámulnak rám a kidobó emberrel egyetemben . Zihálok hisz az egész termen átrohantam . Biztos vagyok benne ,hogy kijött .

Tekintetemet a már listáját bámuló kidobóra viszem . Mellé settenkedek és a számat eltakarva a többi ember előtt suttogni kezdek.

-Segítenél egy kicsit ?

      -Nem kéne itt kóricálnod . - dünnyögöm a sikátor sötétjének .

-Szerintem te egy kicsit eltévedtél . - mosolygós hangon válaszol . Keménynek akar tűnni . Mind a ketten tudjuk a másikról az igazat , így egy kérdés sincs bennem . Felvonom az egyik szemöldököm és lezseren a zsebembe dugom a kezem .

-Nem való ilyen szép lányoknak egy ilyen csúnya , mocskos sikátor . - lépteim közelebb visznek hozzá . A szemem kezdi megszokni a sötétet , így egyszerű meglátnom a fal mellett körvonalait .

-Nagy lány vagyok . Tudom mi kell nekem . - a szavakat kiköpi a száján és lenézően kuncog .

-És mi kell neked ? - kérdezem komolyan és ijesztően hátha megfélemlítem a tudtommal félénk lányt . Fejét neki dönti a falnak és a szemben lévő épületet kezdi el bámulni . Kirajzolódik előttem az arca és az a kacér mosoly amit imádok . Mély levegőt vesz majd azonnal ki is fujja . Úgy tűnik a meleg délután ellenére erősen lehült a levegő . Fehér gőzként száll fel a száján kiengedett levegő . Szembe állok vele ,hogy végre engem is figyelembe vegyen ne csak a falat . Tekintetét rám emeli és egy halvány flegma mosolyt vet felém . Teljesen lázba hoz az a vad lány aki most előttem áll . Kezemet a derekára csavarom és a testét az én testemhez szorítom . Eléget engem azzal ,hogy még csak figyelembe se vesz .

-Te kellesz . - suttogja halkan én pedig beleharapok az ajkába .

       Zihálok mikor kiejti a nevemet a száján  . A nyakát csókolgatom , hisz mind a kettőnk rájött ; az ajkunk nem elég . A körülöttünk lévő levegő izzik . Nem érdekel , hogy egy szörnyű kis lyukban próbáljuk bepótolni azt az egy napot amit nem tölthettünnk együtt .

-Ááhh.-nyög fel Alli mikor véletlen a falnak lököm . Nem szándékos volt, egyszerűen csak beleéltem magam és elkapott a "rossz Harry".

-Úristen . Sajnálom . - felriadok az álmomból és rögtön Alli segítségére sietek . Nem történt semmi baja az állítása szerint én mégis teljes mértékben bűntudatot érzek . -Minden rendben ? Nem fáj semmid ? - faggatom . Karjánál fogva vonom magamhoz és nem akarom elengedni .

-Harry ! - nevet a lány hangosan és kicsit remegve . - Alig volt 5 centi a fal és köztem . - lehajtja a fejét és leveszi az arcáról a maszkot ami eddig akadályt okozott abban ,hogy lássam teljes egészében ragyogó arcát .

Nem foglalkozok avval amit mondott . Tulságosan is azon pörgött az agyam ,hogy vad és durva voltam vele .

        Még sosem fordult elő ,hogy elvesztettem egy lány miatt a fejem . Az ,hogy durván viselkedem még teljesen új , de ahogy ránézek Allire , mintha csak rájönnék ; ő kellett nekem egész életemben és beleőrülnék , ha nem lenne az enyém .

-Harry ? - szólít meg az előttem lévő lány .

-Hmm ?

-Nem akarunk haza menni ? - kétségbe esett tekkintettel az égre néz majd oldalra kitartja a kezét . - Lassan elered az eső . - most , hogy ezt kiejtette a száján észre veszem az első cseppeket a fekete öltönyömön amik mintha kis szürke pöttyökké változnának át mikor érintkeznek a szövettel . Alli a karját simogatva próbál felmelegedni . Eddig fel sem tűnt ,hogy ő kis ruhában van , míg én hosszú öltönyben .

-Menjünk . - mosolygok rá .

        Elindul kifelé a  sikátorból , remegő testtel . Mosolyogva lekapom magamról az öltönyömet . Nem kell nagyon kapkodnom a lábaimat , hogy utolérjem az apró lányt , akinek a hátára terítem az anyagot mikor mellé érek . Sóhajt egyet . Belebújik és félénken rám pillant .

-Köszönöm . - magamhoz húzom és átkarolom a vállát . Lépteink egy ritmust vesznek fel . A hangos zsivajtól zengő utca kezdi elveszteni a zajosságát ahogy egyre távolabb érünk a buli helyszínétől . Szinte már csak a cipőjének kopogása hallatszik az éjszakában .

Egyedül az töri meg a csendet amikor Alli egy lágy puszit ad az nyakamra és a fülembe súgja :szeretlek!

Taylor H.